Csak egy lépés az ég

 Nem, nem felejtettem el, csak még nem vagyok kész az összesítéssel lol. Meg úgy semmivel. Még egy évértékelővel is elmaradásban vagyok ahahahaha (Tonhal valahol sír a sarokban)

Boldog Új Évet! Ahogy az már szokás énfelém, íme, évértékelő beszéd, és Novák Katalin egyen kefét . Mint azt a mellékelt ábra mutatja, 2022-ben fejjel előre beleestem egy fandomba és annak voltak… következményei. Ezúton is elnézést kérek mindenkitől, aki a Hetaliáért járt ide. :| Úgy érzem, elég sokan csak ezért voltatok itt, mert idén a 13500 megtekintés mellé 16 megjegyzést sikerült összeszednem, aminek sanszos, hogy a fele én vagyok, haha. Ha valakinek valamijére nem válaszoltam, akkor ezúton is elnézést kérek. Minden megjegyzést elolvasok, és mindenkinek külön helye van a szívemben <3

Halihelló! Élek és virulok, és mint azt az oldal állapotából le lehet szűrni, éppen rajta vagyok bizonyos… módosításokon. Szeretem, ha a dolgaim egy helyen vannak, ennek megfelelően hosszú szenvedés után, de végül arra jutottam, hogy a fenét lesz nekem külön blogom külön holmikra, a Heta egy nemzetközi dolog, bizonyára elfér mellette némi nem-Heta is. Aztán ahogy átimportáltam a másik (most már inaktív) blogról a dolgokat, a külső úgy döntött, hogy akkor ő, köszöni szépen, feladja az életet. Fel is út, le is út. Ami most itt van, az a kényszerű kompromisszum, és dolgozom rajta. … már amikor éppen nem akarom az egyetemmel megszívatni magam, heh. A fenének járok még egyáltalán oda, csak magamat szívatom vele. No de. Mit hoztam erre a születésnapomra? Bevallom, semmi olyat, aminek örülni lehetne. Nászút , avagy Hogyan nősüljünk retardált porosz módjára? Sokat gondolkodtam ezen, de végül is a tény, hogy lassan harmadik éve nem raktam ki egy fejezetet se ebből a dolog...

  Kezdjük Romanóval az évet! Boldog Új Évet! Évértékelő beszéd következik, tessék felkötni a nadrágokat!

 Hej helló! Rég jártam erre, eh? Mondanám, hogy minden oké, de az nem lenne teljesen igaz. Egy kicsit... széjjel voltam. Meg valószínűleg leszek is, ahogy magamat ismerem. Életközépi válság, mert ki tudja, mikor halok meg, el kell kezdeni az ilyet időben. A Heta még megvan. Időről időre előveszem a ficeimet is, néha irkálok hozzájuk, aztán a következő alkalommal jól kivágok mindent a szemétbe, mert még nem jó. Tervezem befejezni a megkezdett dolgaimat. Régen mélyen eltemettem mindent, ami nem Heta volt. Egészen mélyen. Voltak megkezdett ficeim más fandomokban, de úgy voltam vele, hogy nem, az nem Heta, nem tesszük ki. Most éppen dübörög bennem a szerelemvonat az Avatár fandom irányában, szóval muszáj vagyok néhány olyan történetet írogatni (meg aki figyelt, az láthatta Merin néhány borzalmamat Marvel témában). És hogy ne legyen minden csupa fájdalom, kipakoltam. De hiányzik a Blogger, szóval csináltam egy mellékblogot, ahova a nem-Heta dolgaimat fogom felrámolni. Part menti zavaro...

  Egy olyan nyuga új évnek, mint ez a kép, feltétlen örülnék, azt hiszem     2021 évértékelő beszéd megint egy új év és én megint statisztikákat csinálok ficírás helyett   Szokás mondani, hogy az ilyen értékelő dolgoknál próbáljunk meg a pozitívumokra koncentrálni. Éppen ezért engedtessék meg, hogy ez úton is megköszönjem az anime alkotóinak, hogy megáldottak minket egy hetedik évaddal. Mélységes-mély köszönetem.

 Az van, hogy van fél tucat félig befejezett egypercesem, néhány sorom a folytatásos történetekhez, aztán amikor elkezdenék foglalkozni velük, rám tör az egzisztenciális krízis. Össze kéne kaparnom magam most már tényleg, eh?

 Nohát, elég kihalt itt a levegő mostanában, szóval gondoltam, körbekérdezem, hogy szokott-e még járni erre valaki, vagy már mindenki átköltözött AO3-ra meg Fanfiction.netre. Amúgy Merengőn is fenn vagyok. Ha írtok magyarul, akkor csápolok, hogy rakjátok fel oda is, mert anime/manga kategóriában én moderálok és néha nagyon kevés a dolgom :3 Betöltés…

Kezdetnek: nem tudom, mitől lettek sötétkékek a linkek, mert minden narancssárgára van állítva. A Blogger széttárt karral néz rám és azt állítja, hogy az oldalsó sáv színei az egyetlen dolgok a világon, amiken nem módosíthatok. Ha ez így marad, jövő ilyenkorra agyérgörcsöt kapok.   Halihó! Huh, ránéztem a posztokra és az a helyzet, hogy nemigen jártam erre mostanában. Elemezhetném én is, hogy milyen szar év volt 2020, de az a helyzet, hogy kis aszociális lelkem élvezte (élvezi) a karantént. Még jobb lett volna, ha májusban nem baszódik el az egész. Most tehát kapaszkodjunk a karosszériába. Belöktem az év zenéjét , essünk is neki az értékelésnek! Kipp-kopp, honnan lehetek ismerős...

 Háttérblog azoknak a történeteknek, amiket nem a Hetában írtam, de fandomosak, heh.

 Halihelló! Augusztus közepe-vége felé, amikor éppen elkezdtem rosszul érezni magam amiatt, hogy nem csinálok semmit (lol), a sürgetés is megérkezett, hogy írjak, illetve egyéb módokon kifejezzem magam. Ennek egyik folyománya az volt, hogy sütöttem egy kicsit, kelt tésztát, amit gyúrni kell, meg ültettem két fát. Ezzel a két dologgal kicsit megerőltettem a kezeimet, éppen annyira, hogy két mondat leírása után meg akartam halni, annyira fájtak az ujjaim. Kaptam rá krémet meg egy szigorú utasítást, hogy kíméljem magam. Srácok nyilván nekiálltak polkázni a fejemben, elmesélték, mi újság én meg pislogtam, mint a rimóci nyúl, mert akkor bezzeg nem pofáznak ennyit, amikor fizikailag képes vagyok leírni azt, amit mondanak. Azóta sokkal jobban vagyok (lásd ez a bejegyzés, ami hosszabb, mint két mondat.) Viszont hosszabb szövegeket még mindig nem tudok legépelni, márpedig az írói stílusom valami olyasmi, hogy most írok 35k karaktert, aztán egy hónapig semmi. Ezen (is) próbálok javítani...

Először is, köszönöm a Blogger megújult verziójának, hogy hozzájárult a most már hagyományosnak mondható statisztika-készítéshez. Kedves egybegyűltek, évértékelő beszéd következik! Öveket becsatolni, rázós menet lesz.

*Tonhal beóvakodik balról, egy tepsi mögé rejtőzve, hátha nem dobáljátok meg szarral* Ööö, helló, itt vagyok, és még néha írok is. No para. Haladunk. (A hazugságvizsgáló kiakad a háttérben.) Na jó, lehet, hogy éppen komoly írói válságban szenvedek. Igyekszem. Meg időt találni arra, hogy ne akarjak meghalni, lol. A megadott linken találjátok az utókarácsonyi ajándékot, avagy a Humalai-lait egyben letölthető PDF-ként, A4-esre formázott verzióban. Igyekeztem belőle kiszedni az összes elütést meg hasonló hülyeségeket, remélem, sikerült. Lesz még itt tartalom. *Tonhal keményen összeszorítja az öklét és heroikus pózban a naplementébe mered. Az arcába repül egy újság.*

Halihó! Nem felejtettelek el titeket, és nincs velem semmi különös. Ja, nagyjából ennyi. Akkor miért van itt pangás, MÁR MEGINT?! Nagyjából azért, mert olvasgattam a nyáron, a változó stílusok hatással voltak rám, azokat ki kellett heverni, utána rájöttem, hogy fordulóponton vagyunk (a Nászútról beszélek, haha), szóval észnél kell lennem. Ennek kapcsán újra kell olvasnom az egész eddig megjelent cuccot, hogy minden részletről tudjam, mi merre hány méter. Ennek hallatán természetesen az élettől is elment a kedvem, és mire észbe kaptam, már szeptember volt, én meg újra egyetemre kerültem. Jelen pillanatban még az akklimatizáció zajlik, avagy igyekszem megtalálni a határokat: mennyi időt vesz el az egyetem, mennyi időt szánok a nem létező barátaimra és mennyi időt vesz el a moderálás Merengőn? (Nem annyit, mint kellene, Nym és Odette mindig elhappolnak mindent.) Nagyjából ennyi. Veletek mi van, éltek még?

Halihó! Ööö... ja, csak beszélgetni jöttem, hehe. Szóval, mint mondottam volt az előző Nászút-fejezetben, mostanság kicsit sok dolgom van. Számszerűsítve, hogy tudjátok, kb. mikortól leszek produktív: A következő öt hétben angol tanfolyamon vagyok, mert márciusban elmegyek nyelvvizsgázni. Ha valaki jól tud angolul, akkor küldje nekem a tudást így az univerzumon keresztül, mert sose vagyok biztos a dolgomban, plusz elég szarul viselem a vizsgastresszt, és nagyjából háromszoros tudásra van szükségem ahhoz, hogy a szükségest elő tudjam adni. Április közepén diplomamunka leadás, addig össze kéne rittyentenem most már tényleg , mert hogy néz az ki, hogy még mindig nincs meg. Múlt félévben akartam, csak nem hagyták, hogy leadjam. Ha az összejön, akkor annak folyománya az államvizsga, amire egy kicsit tanulni kéne, hogy ha már azt a diplomát megírtam, akkor ne rúgjanak már ki :'D Itt a probléma természetesen nem azzal van, hogy ezek a cuccok fennállnak, hanem azzal, hogy nekem ...

Boldog új évet! Megint eltelt egy év, én meg megint nem csináltam semmit. Nem, idén egészen konkrétan nem csináltam semmit. Csak egyszer tettem ki a „konyec”-címkét, pedig nagyon szeretem. Mint kiderült, a határidők megszabása nekem valahogy nem kenyerem; lássátok csak, hol is van az a nagyon-nagyon megígért karácsonyi fic? Tudjátok, hol van? A gépemen, félkészen, és nagyon erőlködöm rajta, de az istennek nem akar normális minőségű lenni, azt meg remélem, megértitek, ha nem akarok sz*rt elétek tenni. Tavaly panaszkodtam rá, hogy év végén előbújt belőlem az írói válság. Idén nem azzal, inkább a magánélettel voltak gondjaim, melyek eléggé elhavaztak ahhoz, hogy az utolsó negyedévben a blogba csak hálni járjon a lélek. Meg persze lusta disznó is voltam, amin jövőre (már idén) szeretnék segíteni. (♪~ ᕕ(ᐛ)ᕗ)

Kedves Mindenki! Hát. Azt hittem, hogy tudok bánni az időmmel (nem), és frankón tudok majd nektek dolgokat feltöltögetni amellett, hogy szakdolgozom. A szakdolgozatom keret-mennyisége 30 oldal, plusz a hozzá tartozó sok szar, szóval összességében olyan 60-110 között lesz. A leadási határidő november 15-e, szóval kereken egy hónapom van a jelenlegi 3 oldalamat egy kicsit megturbózni. Lol. Ennek megfelelően tettem azt a számomra nagyon fájó fogadalmat, hogy a szakdogám leadásáig egy betűt nem írok. Ezt kábé két hete tettem, de most szedtem össze a lelkierőt, hogy megosszam veletek. Bocsi. Plusz amennyi időt elbasztam mindenre, akár írhatnék is. Wow, most látom, Ikariamon benne vagyok a toplista... bazeg, Tonhal, dolgozzál. Gondoltam, majd esetleg egy írós event kapcsán behozom a lemaradást, de az ugye november elején kezdődik… sebaj, majd 15-e után felzárkózom. Főleg úgy, hogy még az Üstre is van egy leadandó novellám. Fain. Meg lógok nektek még sok-sok írással. Különös,...

Le karácsonyi menü: Így hát, karácsony szent napján lesz majd nektek egy Magic Trio! Három hónap csak elég rá, hogy összerántsam, adjak neki egy normális címet, és megbeszéljem velük, hogy ők igenis szeretnének részt venni ebben. :D Köszönöm mindenkinek, aki részt vett a kérdőív kitöltésében! Sose gondoltam, hogy ennyi választ fogok kapni... sanszos, hogy néhányan kétszer küldtétek el, de akkor is szép szám, és nagyon szépen köszönöm ^^

Mostanában fog kikerülni a Merengőre a Kívánság Üst, amire majd jelentkezni fogok :3 Az ugye majd eredményezni fog tőlem egy random one-shotot egy random fandomban. No de, hogy ne járjatok úgy, ahogy eddig az összes ünnepi fictervezetemmel, parancsoljatok, szavazás. Lent felsorolom vagy négy tervezetem, meg a plotból egy kisebb betekintést, és lehet szavazni, hogy melyik kapcsán erőltessem meg magam. A mostani írásaim mellett, természetesen. (Tonhal már most vért sír.) Jelen bejegyzést a vonaton írom, egy doksiba. Azért, mert nem tudok felmenni a netre és mert mellettem ülnek és nem nagyon szeretek úgy irkálni, hogy mellettem belekukkanthatnak a dolgaimba. (A Nászút vért sír.) Le kívánságlista: több helyütt emlegetett Magic Trio és az ő bukott terveik. Ezt már reklámoztam nektek egy-kétszer. Arról van szó, hogy Arthur, Lukas és Vladimir nagyon szeretnek varázsolni, csak nem mindig megy nekik az úgy, ahogy kellene. És a többiek ezt nem díjazzák úgy, ahogy ők szeretnék. Nagyon ...

Ööö... mint látjátok, még mindig nem vagyok kész a kövi fejezettel. Aztán tudjátok, miről tájékoztattak az imént? Hogy ahol a szakgyak lesz, ott nincs internet, de még a mobilnet se nagyon ér fel. Mondom, fasza, az a helyzet, hogy max. péntekig tudok maradni, baj? Mé nem mondtam előbb. Mert te se mondtad előbb, hogy nem lesz net. Szóval ja. Bocsi, ez a június egy ilyen bicikli. A helyetekben már defenesztrálnám magam.