Csak egy lépés az ég

Tonhal.    Uh. Öh. Heló. Nnnem tudom, ki nézi mostanában a posztokat, vagy mennyire írtam ki, hogy kicsit meg vagyok borulva, de… de nagyon el vagyok havazva mostanában a holmijaimmal, szóval bármivel is készültem, az most éppen parkolópályán van. Ami azért is rossz, mert VÉGRE tudnék is mit írni. DE (!!!) ettől függetlenül szeretném, ha tudnátok, hogy nem tervezek alkotói szabadságra menni, továbbra is szeretném írogatni a kis holmikáimait. Mert jól esik. Meg úgy hallottam, hogy néha nektek is. Főleg úgy, hogy pl. az Eredet et csak át kéne nézni, és kiszedni belőle azt a két tonna hibát, ami valahogy belekerült a rendszerbe. (De komolyan, annál még részegen is jobb a helyesírásom, nem ismerek magamra.) Azzal szeretném tartani a hetes felállást, tehát a kövi két hétben tutibiztos kinn lesz az utolsó két fejezete. További folyamatban lévő holmik, és ami velük történik: Ritmusváltás – Gilbert angstol, de ez egy olyan fejezet, ahol nem kéne neki Fyrirgef ð u

Rendszerüzenet : el vagyok havazva a beadandóimmal, lehet, hogy a következő időszakban csak az ördögszekereket fogja erre fújni a szél… azért próbálkozom. Mert, mint láthatjátok, beadandó-írás helyett most is ilyen hirtelen felindulásból elkövetett holmikat hozok. Leért bennem a Váratlan szépség című film. A történetről : aki erre járt tegnap este fél tizenkettőkor, az már összefuthatott vele, ugyanis akkor raktam ki nagyon büszkén. Elolvastam még egyszer, mert posztolás után hirtelen sokkal több lesz a helyesírási hiba. Közvetlen utána rájöttem, hogy az első verzió még nekem is túl durva, szóval igyekeztem… finomítani rajta egy kicsit. Anno Domini megkértetek rá, hogy jelezzem, ha egy sztorit nagyon gyilkosnak szánok. Tisztelettel, jelzem. Ismétlem: Ha sírós vagy, készítsd a papírzsepit. Franciaország x nyo!Anglia, mert a változatosság gyönyörködtet, és csak így voltak hajlandóak működni a felvázolt történetre. Mindemellett humán AU, és Anglia neve Rose, mert az

S már csak kettő. Egyéb közérdekű: átrámoltam az Archívum Regény-részlegét, mit szóltok hozzá? :3 Ide nagyon sok Hetás arcot be lehet helyettesíteni.

Ez egy montázs, amibe beletettem mindent, amit valaha találtam. A marsi című könyvet, bloggerek kommentjeit, a tumblr legjavát, ilyenekre tessék gondolni. Az ilyesmi még önálló szellemi terméknek minősül? Érdekes, hogy Merengőn nagyon magas ennek a történetnek a nézettsége. Mi tehet róla: hogy nem írtam ki az elejére azt, hogy Heta, vagy az, hogy van rajta egy tizennyolcas karika? /OoO\ tökéletes hasonlóság!!

Sigurður-szemszög, és a már emlegetett kegyetlenség. Ha éltetek már meg kínt: valamit gallyravágtam a gépemen, és a bátyám áthajolt a vállam felett, megcsinálta, de nagyon csendben volt. Azt szerintem a családom már megszokta, hogy írok, de... nos, azt nem vertem nagy dobra, hogy slash fanfictiont, hehe. Kedves bátyus valamit bűvölt az egyik ablakban, nekem meg úgy három perc csendes ténykedése után tűnt fel, hogy a másikban éppen Denny szexuális életéről megy a csevej. Kicsit... nem tudom, olyan ideje belefojtanom magam egy kanál vízbe -hangulatom támadt. És a frissítés alapján lehet tippelni, hogy éppen mibe ölöm az energiámat az egyetemi meló helyett...

Kitartás, már csak három fejezet. És zene !

Susie , üdítő fényfolt vagy az internet palettáján. Igen, most költő szeretnék lenni, mert olyan sok szépet írtál rólam, hogy az ötödik kérdésedre majdnem beidéztem :D A képet egyéb színekben Thea blogján találjátok meg. (Nem, nem maradtam fenn megint háromnegyed kettőig, csak azért, mert vicces volt ezt megcsinálni.) Ez a díj ismeri a szükségleteimet...

Szerintem azért nem haladok a holmijaimmal, mert mindig elterelik a figyelmem. Most éppen szemináriumi dolgozatot kéne írnom, de az eddigi anyagaim elhagytam, szóval mit nekem, saját magamnak kárpótlásul megosztok veletek egy félkész írást. Ha. Haha. Viszont úgy döntöttem, átveszem Susie munkamódszerét, és akkor kapjátok meg belőle a következő fejezetet, mikor az utána következő is készen van. Gondolom, feltűnt már itteni kószálásaitok során, hogy a fogalmazás nem az erősségem. (lol) Magyarra fordítva, ez egy fejezet, a második készen csücsül a gépemen, a harmadik pedig tart a negyedik bekezdésénél. Mint ebből is látszódik, ez a háttérprojekt fut már egy ideje. És szeretném befejezni. Mivel pedig utálom azokat a dolgokat, amik nincsenek befejezve, ezért kidobom ide az első fejezetet, hogy ti is utáljátok, hogy nincsen befejezve, és befejezzem. Szerintem négy-öt fejezet, nem szeretném hosszabbra nyújtani. (Igen, azért dobom ki, mert megcsömörlöttem a Ritmusváltással. Gilbert me

Következő fejezet, amihez szerintem nincs mit mondanom. Majd megmondjátok, mennyire sikerült atom-érzelmesre :| Aláfestő zene ITT , és jó szórakozást! Itten tanátam

Láttam ezt a holmit és hirtelen írhatnékom támadt, szóval tá-rámm! Gilbert még mindig felkar-fetisiszta, Liz még mindig nagyon sokat beszél, van egy OC-nk, aki nem beszél, csak Liz szidja fél percig, illetve a végére értem a színre rugdosandó német államoknak. Új játékosaink: Carolina Rothenburg – Carla néven fogják emlegetni, ő Türingia Wolfgang Zellner – Bajorország Zenének… valamiért ez ugrott be . Ha a negyvenedik másodpercig nem nagyon történik semmi, ne ijedj meg. Az a zene. Meg ez a holmi. Egyéb esetben javaslom a kiskutyának nevet adó román pánsípos csávót.