2019. július 17., szerda

Nászút #25

Jelen fejezet egészen sok lábjegyzetet tartalmaz. Kaptok egy kis jegyzetet most, meg egy szószedetet a végén.


Ja, meg van egy kis olvasnivalóm is, ha szerettek angolul mítoszokat dönteni.

Hoppá-hoppá, ilyen borítóképpel vajon mi van a fejezetben...?

2019. július 9., kedd

Fyrirgefðu mér #11

Mit tud ez a történet, hogy utoljára tavaly augusztusban volt belőle feltöltés?
Azt tudja, hogy kiborít, úgy, ahogy van, még akkor is, ha ez már a megoldás-szakasz és már csak egy fejezet van hátra. Mondanám, hogy gyűlölöm, de nem tudom, hogy valóban így van-e. Felemás érzésekkel viseltetek ezen gyermekemmel szemben.

Ismertető: legutoljára ugye Denny volt, némi Lukasszal karöltve szembesült vele, hogy Siggi lelépett. Most ugyanez következik, Sigurður szemszögből.


2019. június 30., vasárnap

Forró kakaó

Készen álltok némi megkérdőjelezhető minőségű holmira?

Az úgy volt, hogy valahogy felmerült bennem a gondolat, hogy nekem most sürgősen SwissAust kell írni. Csak úgy. Ehhez kapcsolódott egy ismerősöm megjegyzése, miszerint a Heta karaktereit ott cseszték el, hogy Magyarországnak kellett volna fiúnak lenni és Ausztriának lánynak, lásd történelem, ahol Ausztria egy ribanc és területszerzéseit dinasztikus házasságokkal rendezte.
Svjc mamája szerint (aki OC) Ausztria egy ribanc. Szerintem nem az. Csak rosszul döntött.

Tehát: sok nyo! karakter: Ausztria (Anneliese), Magyaroszág (Levente, mert a Daniel nyomi és nem tetszik), Poroszország (Julchen) és asszem ennyi.

Ne tessék megfogadni a ficben szereplő Ausztria példáját és ne menjetek vadidegenekhez éjszakára aludni, ha az illető megkérdőjelezhető helyen lakik. Meg célszerű nem manipulálni a másik félt egy párkapcsolatban, lol.



2019. június 8., szombat

Nászút #24

Sálálálá, masszívan tanulok az államvizsgára, mint látszik. Na. Ihletem volt, az a helyzet, örüljetek neki :’D

A fejezet tartalmából: Rod ugye sietősen távozott. Most jól kiderül, hova.

Egyéb, lényegesnek tűnő információ: ismételten szembesültem vele, hogy hülye vagyok és nem veszem figyelembe a korabeli viszonyokat, ti. Venezuela 1811-ben nyilvánította ki a függetlenségét. Még abban az évszázadban meg is kapta. Lényeg a lényeg, addig Új-Andalúzia néven futott. Most egy huszárvágással megoldottam ennek a névnek a problémáját.
További javítás: A bolygó hollandi kapitányának nevére több legenda is van, volt van der Decken meg van Straaten is. Mint kiderült, én mind a két módon hívtam szegény Hollandiámat. Utólagos mea culpával javítottam minden említést van der Deckenre.



2019. június 3., hétfő

Assenza #Vége

Egyrészt, sajnálom, hogy megint nem sikerült időre elkészülnöm ezzel a holmival. Másrészt viszont marha büszke vagyok magamra, amiért kivételesen csak egy napot késtem vele! :D
(Köszönöm, államvizsga-para, igazán nagy segítségemre vagy. Most rugdoss, hogy írjam a Nászutat, lécci.)

Ez a vége. Remélem, sikerült úgy megírnom, hogy ne kapjatok diabéteszt.



2019. május 30., csütörtök

Assenza #3

Már csak egy fejezet és vége a szülinapi bulinak. :(
Befejezés várható időpontja: 2019.06.02. (Tonhal nagyon csúnyán nézi a dátumot és az öklét ropogtatja.) Az most vasárnap.

Az előző fejezet utolsó mozzanatával haladunk tovább. Tovább, egyre tovább. Megoldani azért nem fogjuk, mit képzeltek, valamit hagyni kell a negyedik szakaszra is...

Nem tudom, mi van a Bloggerrel, de lassan beleírhatom az önéletrajzomba, hogy értek a kódoláshoz. Amit az elmúlt négy történet feltöltésénél le kellett rendeznem, az valami kabaré volt, pedig régen működött a Wordből CC-zés. Most a szöveget rossz helyre rakta, nem akkora méretben, mint kellett volna, nem olyan színben, mint kellett volna, és akkor töröljem ki azt a rakás fölösleges marhaságot, amit ő beletett, arról nem is beszélve, hogy egy idő után megfeledkezett a sor elejére kirakott gondolatjelekről. Ennek a fejezetnek a megfelelő elrendezését 35 perc alatt hoztam össze. Ideggörcsöm van.



2019. május 27., hétfő

Assenza #2

Na, milyen? Május végéig tervezem befejezni, haha. Hátha idén sikerül nem teljesen elszúrni ezt az egész szülinapozást :”D Amúgy vége még mindig nincs.

Romano kalandjai folytatódnak, és lehet, hogy ő ennek továbbra sem örül. Vajon miért.

Nagyon próbálkoztam nyakig bekötött Romanót találni, még a legyártással is szemeztem, de Roma azt mondta, itt ő a művész, kopjak le.

2019. május 24., péntek

Boldog szülinapot, Tonhal! #3


A születésnapokban az a jó, hogy minden évben eljönnek, ugye?
Idén is szeretnék nektek kedveskedni valamivel, ha már eljutottam arra a pontra, hogy szeptembertől mehetek oviba. ()

Mit is hoztam? Természetesen folytatásost, ami készen van. És ezúttal is jól elhúzom majd az utolsó fejezetet, ha. Amúgy, a főszöveget március utolsó hete és április 15-e között írtam – szóval a szakdoga utolsó stádiumában. Igen, látjátok, ennyire érdekelt. Az utóbbi másfél hónapban meg jól átdolgoztam, mert a Nászút alaposan megszívatott, haha.
Értekezés a belbecsről: ez a történet szigorúan romantika-mentes. Romano-mentességet ellenben nem lehet megállapítani. Romantische Zeit azért sincs, mert vagy testvérek vagy fogadott testvérek. Incest akkor lesz ezen az oldalon, ha elérem, hogy ne legyen incest. Nem lesz. Ha Hollandiát egyszer összehozom Belgiummal, az még nem az.

Nem tudom, hogy ki rajzolta, de van egy olyan sanda gyanúm, hogy az utóbbi idők szexi Litvánia-gyárosa a bűnös


2019. május 22., szerda

Nászút #23

Na nézd, még élek.

Ez a fejezet jól megszívatott, és van egy olyan sanda gyanúm, hogy közel sem olyan, mint amilyennek lennie kéne, de… ülhetek rajta még két hónapot, ha gondoljátok. ;)
Bár, talán érdemes lenne, annyi idő alatt talán sikerülne kirugdalni Scottot az önkényesen elfoglalt főszerepből...

Mostanában amúgy lesznek itt dolgok, ezt garantálom. Kezdés: huszonnegyedikén!


Na, ilyen pillanat például nincs a történetben.


2019. április 16., kedd

Une grande perte

Nagy hír, avagy: megvan a nyelvvizsgám, leadtam a szakdolgozatom, szóval Hawaii van!
Francokat, most kell bepótolni mindent, amit eddig nem csináltam ezekre hivatkozva. No sebaj, igyekszem felzárkózni, főleg írás tekintetében, mert megérdemlitek.

Ma egy ilyen kis szöszt kaptok, a tegnapi vezető hírek margójára. Lehet, hogy egy hasonló nyúlfarknyi szösszel még megörvendeztetlek titeket a közeljövőben, leginkább azért, mert önmarcangoló hangulatomban ismét Szolzsenyicint olvasok.

Nem kéne.

2019. március 21., csütörtök

Nászút #22

Tárámm!
Nem, még mindig nem végeztem a dolgaimmal, de a néha papírra vetett egy-két mondatból időnként sikerül összekukázni egy-egy fejezetet, eh? (Főleg akkor menne gyorsabban, ha az a két-három mondat egyazon írásba menne, de az nyilván túl egyszerű…)
Tisztelet azoknak, akik kitartanak.

Egyébként több rekord is megdőlt ma: átléptük a Word 200. oldalát ezzel a történettel, már hosszabb a holmi, mint 100.000 szó és ezzel az általam valaha írt leghosszabb összefüggő történet címét is megnyerte.

Jelen fejezetben Rod kicsit nyűglődik. Szóval csak a szokásos, tudjátok.

Ugye, milyen szép ez a kép? Az alkotó neve Jackce, csekkoljátok le, nagyon jó cuccai vannak ;)


2019. február 10., vasárnap

Itt sincs fic lol

Halihó!

Ööö... ja, csak beszélgetni jöttem, hehe. Szóval, mint mondottam volt az előző Nászút-fejezetben, mostanság kicsit sok dolgom van. Számszerűsítve, hogy tudjátok, kb. mikortól leszek produktív:

  • A következő öt hétben angol tanfolyamon vagyok, mert márciusban elmegyek nyelvvizsgázni. Ha valaki jól tud angolul, akkor küldje nekem a tudást így az univerzumon keresztül, mert sose vagyok biztos a dolgomban, plusz elég szarul viselem a vizsgastresszt, és nagyjából háromszoros tudásra van szükségem ahhoz, hogy a szükségest elő tudjam adni.
  • Április közepén diplomamunka leadás, addig össze kéne rittyentenem most már tényleg, mert hogy néz az ki, hogy még mindig nincs meg. Múlt félévben akartam, csak nem hagyták, hogy leadjam.
  • Ha az összejön, akkor annak folyománya az államvizsga, amire egy kicsit tanulni kéne, hogy ha már azt a diplomát megírtam, akkor ne rúgjanak már ki :'D


Itt a probléma természetesen nem azzal van, hogy ezek a cuccok fennállnak, hanem azzal, hogy nekem emellett párhuzamosan még munkám is van :D Amiket nem csinálok :D A főnököm azt mondta, hogy nem fog fizetni, ha nem dolgozok.

lol

No de! Hogy miért is jöttem ide ezzel a végtelen rizsával meg önsajnálattal? Hát. A cél nem egyéb volt, mint az, hogy megköszönjem nektek, hogy elolvassátok az írásaimat. Dupla köszönet és egy főhajtás jár azoknak, akik kommentelnek is. Srácok, itt ti vagytok az igazi hősök.

Azért ne maradjatok tartalom nélkül:

Ha jól láttam, ez a srác január 12-én töltött fel képet utoljára, és nézzetek rá, és imádom azt a Litvániát nyaaaaa... egyszer már raktam ki képet tőle, csak nem tudtam, honnét van. Most megtaláltam. Nézegessétek, szerintem tuti lesz még fedlapunk tőle... [Link a Twitterre]

És itt... aki szemfüles, és nézi az oldalon történt változásokat, az már látta, hogy felvettem a linklistába, de az a helyzet, hogy találtam egy működő magyar Heta-blogot! Annyira el vagyok havazva, hogy a feliratkozásaimmal se vagyok teljesen képben, nem merek újba belekezdeni ;.; Szóval nem tudom, hogy milyen-hogyan, vagy éppen mennyire, de annyi lejött, hogy némi PruHun tartalma van az oldalnak ;) [Link a Bloggerre]

Legyetek rosszak, csóközön!

(Hozzáadva 2019.02.14-én, szóval Boldog Bálint napot)
Ui.: Teendőimhez csapjátok hozzá, hogy moderátor lettem a Merengőn. Írjatok sztorikat, majd jól moderálom őket :3

Forrás

2019. január 27., vasárnap

Nászút #21

Tudván azt, hogy az elkövetkező időszakban hol leszek, meg hol nem leszek, mire lesz időm meg mire nem lesz időm, igyekeztem egy kicsit felzárkózni, és elhoztam nektek minden idők legrövidebb fejezetét. RIP Tonhal.

A fejezet tartalmáról: depressziózás á Le Sancte Trinite.

Ennek ugyan abszolút semmi köze a történethez, de ilyen crossovereket nem írok. Pedig jó lenne. Ha nekikezdenék, akkor pláne nem fejeznék be semmit.