Csak egy lépés az ég

  Csak annyit halogattam ennek a fejezetnek az átolvasását, hogy a végén egészen máshogy néz ki, mint az elején. Lesz majd egy nap, amikor nem fogom szarrá szerkeszteni az írásomat, de azt hiszem, ez nem az a nap :’)   Forrás  

Kicsit utálom a végét, de ezen a ponton ha tovább böködöm, akkor megbolondulok, lol. Zene a fejezethez itt .   Forrás: bal , közép , jobb

  A Zavaros víz legutóbbi fejezetének írása közben támadt ez a furi gondolatom, és nem hagyott nyugodni. Illetve, dehogynem, csak aztán az És az ég vérbe fordult következő fejezete szétrúgta a seggem és ezért inkább mással foglalkozom. Adalék: Amikor nekikezdtem ennek, meggyőződésem volt, hogy Rhunön megkérte Eragont, hogy egy éjszakára hagyja nála Zar’roc-ot. Aztán nem találtam semmit erre vonatkozólag a könyvben, szóval csak költöttem magamnak egy részt a kánonba, haha. Fogadjátok szeretettel!   Forrás

Ez a fejezet úgy lett, hogy Tonhal írt valamit, aztán rájött, hogy Morzan túlságosan tudatában van annak, hogy mit tesz, szóval kib*szta az egészet a fenébe és kezdte elölről. Előre is boldog új évet mindenkinek, aki erre vetődik <3   Forrás

  Ta-ta-taaaa, ötvenezer évvel később. Kapaszkodjon mindenki a hajába, innentől kezdve ez egy AU és szétrúgom a kánont. Zene a fejezethez: A Moth to a Flame Forrás: kéz , törés , kard

Ez nem volt éppen tervbe véve, de fluffot akartam. Morzan szintet lép apáskodásban, mert a fluffba nem fér bele a túl sok angst.   Forrás  

  Galbatorix debüt, ta-da! Olyan jó barátok Morzannal, mindjárt látni is fogjátok. Meg öregek is, néhol kicsit belegyöpösödtek a megszokásaikba. Morzan ma remek hangulatban van (janem). Valaki apához méltó döntést fog hozni. Fontos: úgy szól a fáma, hogy Saphira tojásának ellopásakor három Esküszegő volt még életben, és a másik kettő meghalt, mire sor került arra a párviadalra Gil’eadben. De az a kék tojás most még mindig Galbatorix kincsestárában van, ergo azok ketten még mindig életben lehetnek. Hehe. Előre is elnézést. Forrás