állapotfrissítés

 Halihelló!

Augusztus közepe-vége felé, amikor éppen elkezdtem rosszul érezni magam amiatt, hogy nem csinálok semmit (lol), a sürgetés is megérkezett, hogy írjak, illetve egyéb módokon kifejezzem magam. Ennek egyik folyománya az volt, hogy sütöttem egy kicsit, kelt tésztát, amit gyúrni kell, meg ültettem két fát. Ezzel a két dologgal kicsit megerőltettem a kezeimet, éppen annyira, hogy két mondat leírása után meg akartam halni, annyira fájtak az ujjaim.
Kaptam rá krémet meg egy szigorú utasítást, hogy kíméljem magam. Srácok nyilván nekiálltak polkázni a fejemben, elmesélték, mi újság én meg pislogtam, mint a rimóci nyúl, mert akkor bezzeg nem pofáznak ennyit, amikor fizikailag képes vagyok leírni azt, amit mondanak.
Azóta sokkal jobban vagyok (lásd ez a bejegyzés, ami hosszabb, mint két mondat.) Viszont hosszabb szövegeket még mindig nem tudok legépelni, márpedig az írói stílusom valami olyasmi, hogy most írok 35k karaktert, aztán egy hónapig semmi. Ezen (is) próbálok javítani mindenféle motivációs tréningekkel, de... hehe... még ellenállok a jó szónak.

Szóval, ennyi. Természetesen nem ültem a babérjaimon, átolvastam a Ritmusváltást, kijavítottam benne a dolgokat. Még arra is gondoltam, hogy felteszem, de azzal megint belépne a félkész történetek sorába, azt pedig nem tudom vállalni, hogy rendszeresen frissítem. Most legalább tudjátok, hogy miért nincs.

Szép szeptembert nektek!


Szerkesztéssel belerakott utóirat:
A nyári keveset szereplést az okozta, hogy elhatároztam, gatyába rázom és befejezem az egyik saját írásomat, amit év vége felé szeretnék beküldeni egy regénypályázatra. Aztán jött egy nehézség és most agonizálok felette, mert az írói blokk egy kurva, azok meg mindig a stricijükkel jönnek.