Csak egy lépés az ég

Hatodik, befejező rész. Az a helyzet, hogy ezt a fejezetet átírtam háromszor, mire olyan lett, amilyennek akartam. És mivel már beharangoztam, hogy hat rész, nem volt szívem félbetörni, szóval kaptok egy gigahosszú darabot. Ajánlott zene: ugye mondtam, hogy Abel Korzeniowski teljes munkássága itt fog kikötni. Ha nem nyerte el a tetszésed, és tényleg sírni akarsz, akkor hallgasd ezt . Főleg a közepétől kezdve. Azért nagyon szeretem mindegyikőtöket :D

Ötödik rész. Vannak, akik érzelmi analfabéták, de ha egyszer felfogták, hogy mi van, akkor igyekeznek segíteni. Ennek a cuccnak a végéig Abel Korzeniowski komplett munkásságát be fogom linkelni.

Negyedik epizód. Zenének a változatosság kedvéért Abel Korzeniowski egy darabját javaslom, ami most marhára nem megy a történésekhez, de szép. Egyébként  Lisa Gerrard , ha az jobban bejön valakinek. (Észrevettem, hogy az automata-feltöltésben még a régi verzió volt, szóval aki fél öt előtt olvasta, az mást olvasott.) (lol xD)

Harmadik rész. Hagyjuk a levelet, ugorjunk vissza a múltba! Zenének ismét egy nyugisabb, depisebb Abel Korzeniowski.   Most kaptam a hírt (pontosabban 0:36-kor), hogy egy héttel tolódik a gyakorlatom, szóval átidőzítettem az egész történetet. Jövő hét vasárnapig letoljuk a maradék három fejezetet, jó? (Jó, oké, sokat dobott rajta az elmúlt napok megannyi pozitív visszajelzése, szóval gondoltam, aláaknázom a vidámságot.) Valaki találja meg nekem ennek a képsornak a végét :'D Léccilécci...

Következő fejezet. Aki olvasta a Kopogószellem c. történetem, annak nem lesz ismeretlen a páros. Olvassatok egy rövid részletet Arthur könyvéből. Ajánlom alá ezt a zenét, lehetőleg végtelenítve. Ez egy szép hosszú monológ lesz. És a korábban beharangozott semmi vidámság-figyelmeztetést ne tessék komolyan venni, lesznek vidám pillanatok, mégis egy családos történetről beszélünk... Az utólagos fejezetre bontásnak hála, ez a darab magamhoz képest relatíve rövid.

Éppen próbálom megbeszélni Fogd a kezem! #15-tel, hogy legyen belőle valami. Ihletgyűjtés közben kikukáztam a dokumentumaim, és megtaláltam benne ezt. A végéről hiányzott kb. 500 szó, egyébként ez egy fullos, többfejezetes sztori, nem is értem, hogy is nincs még fenn :P Tessék tehát parancsolni. A többi fejezetét beidőzítettem, hogy még véletlenül se maradjatok olvasnivaló nélkül. Humán au, az első fejezettel elspoilerezem az egész történetet. Akad benne még egy kupac érdekesség. Nyo!Franciaország, FrUK, említés szinten RusAme. Meg sírás, angst és még több sírás. Ettől a történettől ne számítsatok kedvességre.