Halleluja, a seggem

 Humán AU!Ludwig csak el akart menni dolgozni, hogy legyen pénze. Humán AU!Ludwig rossz munkát választott.

 

Ez a sorozatból van



Halleluja, a seggem



Ludwig úgy emlékezett, hogy még áprilisban dugtak az orra alá egy prospektust, hogy fesztiválon helpernek lenni mekkora buli. Ingyen jegy, arra a koncertre megy el, amelyikre akar, és még fizetnek is neki. Csak nyerhet vele! Hát a lófaszt.

Ludwig jó volt az adatok összegzésében és a következtetések levonásában. Megfigyelése tárgyát, az egész idei fesztiválszezont, egy nagy rakás szarnak minősítette. Egyetlen koncertre akart elmenni, egyetlenegyre, de azt az utolsó pillanatban visszamondták, mert a művésznő eltörte a lábát. Nem mintha számított volna.

Abban az időpontban egy erősen betépett kanadait próbált leimádkozni a mobilvécék tetejéről. Sikerült, a srác leugrott, csak aztán nem kelt föl. Ludwig kisebb infarktussal rohant oda hozzá, hogy mi van. A kanadai teljesen kiütötte magát, szóval még cipelhette is az elsősegély-sátorig.

Még oda se ért, már keresték, hogy le kéne kapcsolnia egy részeg bunyóst. Szintén külföldi, és a szekuritisek nem merik megközelíteni. Ludwig szerencsétlenségére eszükbe jutott, hogy ő létezik és még külföldiül is tud.

Meglátta a srácot és lefagyott. Mikor otthagyta a kanadait a hetes szektor elsősegély-sátrában, még nemigen volt magánál, erre most itt van, a tizenkettesben, indián-csíkokkal az arcán és vad kiáltással meg vodka-kóla tomahawkkal fenyeget mindenkit, aki a közelébe kerül.

– Matthew? – szólította meg.

A srác erre kihúzta magát és reménykedve körbepislogott.

– Mattie? Mattie? Öcsi, itt vagy?

– Matthew tesója vagy?

– Tudod, hol van Mattie? – kérdezett vissza a srác.

Dülöngélt. Erősen részegnek tűnt. Az elsősegély-sátor felé félúton feladta, és Ludwig cipelhette őt is. És akármilyen hihetetlen, amint odaértek, a srác magához tért, odafeküdt az öccse mellé, és gügyögött neki, mintha kisbaba lenne. Viszont legalább nyugton voltak mind a ketten.

Álldogált és nézte őket fél percig. Aztán a telefonja megint csörgött. Ludwig elgondolkodott rajta, hogy mi lenne akkor, ha a következő térítő-sátornál megállna és felcsapna szerzetesnek.

 

Megjegyzések

  1. *Neiti szimata reggel óta Tonhal-kontentet jelez*
    Szegény Ludwig. *visszagondol a hasonló helyzeteire* Nekem jól jött volna segítségnek, neki tényleg olyan a fizimiskája, hogy szó nélkül teszem, amit mond, ilyen 2in1 kisegítő és biztiőr. Nyilván ez betépve ütközhet bizonyos akadályokba. Khm. Ugye, Matthew?
    Ha már itt tartunk, imádom Matthew-t. Alapból is, de szerintem nagyon jót tesz neki, ha hagyják partiállatkodni. És ha egyszer Alfredra hiszik, hogy Matt, nem fordítva. Biztos örült volna, ha magánál van annyira, hogy észlelje.

    Vállveregetésem Ludwignak, mert nem ölelkezős típus, meg neked is, köszönetképp az olvasmányért!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése