Bizonytalan
Felkeltem ma a végtelen elhatározással, hogy whahh, produktív
leszek! (Mind tudjuk, mi lesz ebből, lol.) Még mielőtt a szikra
kihunyt volna, jógáztam egyet. Menet közben ez a kis szösz
felcsillant bennem és úgy voltam vele, hogy úgyis olyan régen
láttátok a képes felem, parancsoljatok, egy szösz.
Avagy SuFin életérzés pontosan 100 szóban.
![]() |
Alkotó: Pumkinet. A teljes képsor ezen a linken elérhető. |
Bizonytalan
– Nem tudok ilyen bizonytalanságban élni tovább! – Tino az
asztalra tenyerelt. – Tisztázzuk: akkor mi most járunk?
Berwald meghökkenve bámult vissza Tinóra. A pillantása
elvándorolt; végig a közös házuk konyháján, ahol éppen az
ebédet készítették, onnan ki a nappaliba, ahol az ülőgarnitúra
karéjai között két gyermekük éppen szétszórta a világ minden
legóját.
Való igaz, a kapcsolatuknak nincs konkrét kezdete, az üzleti
vacsorák lassan randevúkká lettek. Na de Tino kezén ott ragyog a
gyűrű, amit Berwaldtól kapott, és amit ő egyetlen szó nélkül
adott oda, mert túlságosan zavarban volt.
– Üm.
Ha Tino eddig mosolygott, de mindvégig bizonytalan volt, milyen,
amikor egyáltalán nem az?
Vége
Szia, Tonhal!
VálaszTörlésMost esett le, hogy teljesen elfejtettem írni valamit erre a ficre, pedig akartam. Mégpedig annyit, hogy az egyik legtökéletesebb sufin ábrázolás, amit valaha is olvastam.
Izé, hirtelen felbukkantam a semmiből, és most vissza is térek a homályba, de ezt mindenképpen le akartam írni... Elnézést...?
Szia!
TörlésMielőtt visszatérnél a homályba, fogadd el ezt a teherhajónyi szeretet-konfettit, amit még rád szórnék.
Köszönöm szépen, hogy írtál, örülök, hogy tetszett! <3